Az átlagos internet-sebesség (az egész világra lebontva) 2 mbps – ez első pillanatra elég soknak tűnhet, de mint tudjuk, a statisztika és a valóság a legtöbb esetben köszönőviszonyban sincs egymással.

Az átlagsebesség tehát 2 mbps, a statisztikák készítői azonban elfeledkeztek például arról a tényről, hogy az internet sebessége általában fele-harmada annak,  mint amiért fizetünk vagy amit reklámoznak.

Lássuk, mely országokban a leggyorsabb a net – ha valaki krónikus netfüggő, akkor ezen országokba érdemes költözni!

Japán
Különösebb meglepetést talán nem okoz, hogy az egyik ilyen ország Japán. Míg az európai/amerikai fiatalok a mellüket verik, ha elérik a 8 mbps sebességet, jó, ha tudjuk: egy átlagos Japán kisiskolás vagy háziasszony apró méretű nappalijában, a tatamin üldögélve minimum (!) 60 mbps sebességgel netezik. Hogy a valóság még fájdalmasabb legyen, tegyük hozzá: Japán az egyik olyan ország, ahol az internet a legolcsóbb: átlagosan 15 dollár, azaz kb. havi háromezer forintba kerül egy 60+ mbps kapcsolat (hivatalosan 27 cent/mbps).

Dél-Korea
Bár nem annyira, mint a japánok, azért a koreaiak is eléggé jó helyen állnak sebességben és árban is. Az átlagos koreai, otthoni internet 34.66 mbps, az úgynevezett „downstream speed” azonban itt a legmagasabb a világon. (Ez azt jelenti, hogy letölteni ők tudnak a legrövidebb idő alatt). Egy +30mbps internet kapcsolat nagyjából ötezer forintba kerül havonta.

Finország
Nem a legolcsóbb (kb. tízezer forintnak megfelelő összeg egy netkapcsolat), és nem is a leggyorsabb (az átlagos sebesség az 22 mbps), de még így is az erős középmezőnyben végeztek nyelvrokonaink, a finnek. Külön érdekesség, hogy ez az első ország, ahol az elismerik az internethez való jogot mint állampolgári jogot.

Svédország
A svéd internetezők áltagosan 18 mbps sebességgel szörfölgetnek – ez nem a leggyorsabb, sőt egy japánnak valószínűleg lassú lenne (nekünk magyaroknak pedig álomszerűen gyors…), azonban Svédország az a hely, ahol a világon a legolcsóbb az internet. Egy 10-15 mbps sebességű, „kis csomagot” nagyjából havi 800/1200 forintnak megfelelő összegért köt be a szolgáltató a nappaliba.

Az új Nano, képernyővel

Semmi lényeges újdonsággal nem szolgált az Apple őszi, zenei témájú termékbemutatója az előre megjósoltakhoz képest. A cég, ahogy az várható volt, megújította az iPod-sorozatát: az iPod Nano és a Shuffle is négyszögletes lett, és a nagyobbik modell multitouchos érintőképernyőt kapott, így olyan, mint egy összezsugorított iPhone, aminek csak négy ikon fér ki a kijelzőjére. Megmaradt benne az FM rádió, és a Shuffle-hoz hasonlóan övre lehet csíptetni, eltűnt róla viszont a kamera. A Nano 8 gigabájtos változata 149, a 16 gigabájtos 179 dollárba kerül (33 ezer, illetve 40 ezer forint).

Az iPod Touch, megint csak ahogy az már lenni szokott, mind hardveresen, mind szoftveresen felzárkózott a legújabb iPhone-hoz. A kijelzőjük ugyanolyan nagy felbontású retina display, amin már szabad szemmel nem láthatók a pixelek, és került rá egy előlapi kamera is a wifis videotelefonáláshoz, vagyis Face Time-hoz, ahogy az Apple a 3G-s mobilokon régóta meglévő funkciót elnevezte. A lejátszó hátlapon található kamerája már HD felbontású videót vesz fel, és ahogy az már szinte kötelező, az új modell kicsit vékonyabb is az elődjénél.

Az új iPod Touchból 8, 32 és 64 gigabájtos változat jelenik meg 229, 299 illetve 399 dolláros áron (51 ezer, 66 ezer, illetve 89 ezer forint).

Az új iPodok, a szokásos plexi csomagolásban

A gyártó új verziót hozott ki az iPhone-os operációs rendszeréből, az iOS-ből is. A 4.1-es verzió már a multiplayeres játékot is támogatja, és külön letöltőköszpont van benne a játékoknak. A cég novemberre ígéri a következő szoftverfrissítést, ami az iPad-felhasználóknak szól majd. A mostani bemutatón az iTunesból is új verziót mutatott be a cég, aminek a legfontosabb újítása egy közösségi szolgáltatás, a Ping, amivel az ismerős felhasználók követhetik egymás zenevásárlásait, de a kedvenc együtteseik híreit is.

Steve Jobs most mutatta be az Apple TV-t is, amin a felhasználók az iTunes-könyvtáruk vagy a web egyéb tartalmait élvezhetik a tévékészüléken anélkül, hogy a számítógépet kellene rákötniük. A set-top-boxhoz hasonló készülék új változata szintén összement egy kicsit, és már száz dollárért kapható lesz. A készüléken az amerikai felhasználók 99 centért streamelhetik majd az ABC és a Fox tévésorozatait, műsorait a neten keresztül, és a készülék a Netflixen kölcsönzött filmeket és az iTunes-ban előfizetett podcastokat is átviszi majd a tévére. Filmeket vásárolni viszont már nem lehet a nappaliba szánt egységgel.

Legutóbbi próbánk során, nyár elején még a Firefox egy jóval korábbi bétaverzióját próbáltuk ki - azóta sokat fejlődött a böngésző, és végre az új funkciók listája is véglegessé vált. A működés sebességét illetően nem érzékeltünk számottevő különbséget a korábbi verziókhoz képest, viszont a kezelőfelületet érintő változtatások örvendetesek, kényelmesebbé teszik a használatot.

Az egyik ilyen újítás, hogy a 4-es Firefoxban már csoportosítani lehet a hosszú böngészés során megnyitott oldalfüleket, elkülönítve például az egyes munkákhoz, feladatokhoz felkeresett szájtokat. Külön csoportba kerülhetnek például a kommunikációhoz használt webmail és közösségi funkciós oldalak, egy másikba az adott témában folytatott infokeresés során fontosnak talált lapok és így tovább. Miért jó ez? Mert végre megszabadulhatunk az egyszerre megnyitott számtalan, egymás mellett végtelenül sorjázó böngészőlap áttekinthetetlenségétől. A Tab Setsnek nevezett funkcióhoz a jobb felső sarokban lévő ablakbezáró gomb alatti fekete négyzetes ikonra kell kattintani.

Így lehet csoportokba rendezni a szájtokat

A csoportba rendezés pofonegyszerű: az erre szolgáló felületen az egérrel rajzolni kell egy négyszöget, és az egy kategóriába tartozó honlapok bélyegképeit sorra behajigálni, majd akár elnevezni a gyűjteményt. Ha valamelyikükre duplán kattintunk, a szokásos böngészőfelület nyílik meg, ám ebben csak azok a lapok látszanak, amelyek az adott csoporthoz tartoznak.

Minifüleket a kedvenc szájtoknak

Egy másik praktikus lehetőség, hogy a négyes Firefoxban az állandóan megnyitott szájtoknak - például a Gmailnek, Facebooknak, iWiW-nek stb. - miniatűrré lehet alakítani a böngészőlapjait. Ehhez mindössze jobb gombbal kell klikkelni a lapjaikon, és kiválasztani a Legyen alkalmazáslap feliratú opciót. A visszaalakítás a Legyen normál lap menüpont alól érhető el.

A folyton nyitva lévő szájtoknak minilap is elég

Ennek az újításnak is van gyakorlati haszna: az állandóan megnyitott oldalak többé nem foglalják el a böngészőlapok felületének felét, a pici ikonokból ugyanis akár négy-öt is elfér egyetlen hagyományos böngészőlap helyén. Az új verzióban már azt is szabadon lehet állítani, hogy a címsor alá vagy fölé kerüljenek a böngészőlapok.

Kezelőfelület: amikor a kevesebb jobb

Úgy tűnik, a négyes Firefoxban a Google Chrome minimál kezelőfelületének logikáját követik a fejlesztők: minél kevesebb eszköztár foglal el hasznos sorokat a webes tartalmaktól, annál többet látunk a lényegből, azaz a weboldalakból. Ennek jegyében nincs külön keresőmező, a böngészőlapok a címsor fölé kerültek, s a navigációs gombokat a testreszabási lehetőségek közt kis méretűre is átállíthatjuk.

A bal felső sarokban lévő narancssárga Firefox-gomb a nemrég megjelent Opera böngészőből lehet ismerős - itt is az olyan fő funkciók gyors elérését biztosítja, mint a nyomtatás, az előzmények vagy a beállítások. Egyedi vagy sem, szerintünk hasznos.

Kevesebb helyet foglalnak az új Firefox menüi a monitoron

A Firefox 4 képes kezelni a multitouch, vagyis egyszerre több helyen érinthető képernyőket, amelyeket például az idén érkező, iPad-klón táblagépekbe fognak szerelni. Ezzel a képességgel lehetővé válik az oldalba való belenagyítás a "csippentő" mozdulattal, a kétujjas görgetés és a többi multitouch gesztus is. 

Szaggatásmentes lejátszást ígér a grafikus gyorsítás

Egyelőre még nem aktiválták az új browsernek azt funkcióját, amely a számítógép grafikus kártyájának használatba vételével tehermentesíti a processzort, így téve folyamatosabbá például a webes videók lejátszását, az oldalakon való görgetést, vagy a Flashben írt játékok futását, grafikai elemekben gazdag honlapok betöltődését. A 2D gyorsításnak nevezett megoldás azonban már benne van ebben a béta verzióban -egyelőre azonban csak a konfigurációs fájlokban való babrálással lehet bekapcsolni.

Ehhez a címsorba kell beírni az about:config szöveget, majd a Szűrő-ben kikeresni a mozilla.widget.render-mode nevű bejegyzést, és az eredeti -1-es értéket 6-ra átírni. Ezt követően a gfx.font_rendering.directwrite.enabled pontot kell dupla kattintással true értékre állítani, majd újraindítani a browsert. Arról, hogy a funkció aktív-e, az about:support parancs címsorba beírását követően győződhetünk meg: ilyenkor a megnyíló ablak alján lévő mezőben a Direct2D engedélyezve felirat mellett a true szócska szerepel.

Magától letölti a beállításokat

A korábbi verziókhoz is elérhető külön kiegészítőként, de a négyes verzióban alapból megtalálható a Firefox saját szinkronizáló szolgáltatása, a Sync, amely mostantól az alapcsomag része és talán mind közül a leghasznosabb kényelmi újítás lesz: segítségével a beállítások, könyvjelzők, előzmények, jelszavak, de akár a megnyitott oldalak listája is egy titkos webes tárhelyre mentődik, így ezek nem kötődnek majd többé egyetlen PC-hez: például a munkahelyen félbehagyott böngészést otthon ugyanonnan lehet folytatni, ahol abbahagytuk.

Bátrabbak már most telepíthetik

Az új Firefoxnak már ebből a változatából is látszik, hogy az elterjedtebb böngészők között ez lesz a pillanatnyilag legkényelmesebben használható. A felület a legendásan egyszerű Google Chrome szintjére tisztult le, miközben annál jóval több apró kényelmi megoldást, finomhangolási lehetőséget kínál. A friss technológiák támogatásában, a szabványok követésében is vezet, s különösen a kiegészítők terén messze a felhasználók 60 százalékát magáénak tudó Explorer előtt jár. Nem ülhet azonban sokáig a babérjain, hiszen a Microsoft heteken belül bemutatja a nagy változásokat ígérő Explorer 9-est.

Összességében nagyon jó tapasztalatokat szereztünk a Firefox 4 béta verziójával, kellően stabilnak bizonyult, így akinek felkeltették érdeklődését új funkciói, annak már most érdemes használatba vennie a programot. Egyedül arra kell figyelni, hogy a böngészőhöz elérhető kiegészítők döntő többsége még nem kompatibilis a négyes verzióval, így ha valaki számára ezek fontosak, annak érdemes várnia novemberig a telepítéssel.

Fekvése 

Műemlék vasútállomás

Maglód a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál fekszik, Budapest központjától 28 km-re, határától azonban csak 3 km-re található. Átlagos magassága 180 m. Közvetlen szomszédai: Gyömrő, Ecser, Üllő, Pécel és Mende. Északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió. A község északi határán a Budapestet Jászberénnyel összekötő 31-es autóút, a délin a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonal húzódik. Két állomásáról, Maglódról és Maglódi nyaraló megállóhelyről 30 perc alatt érhető el Budapest - Keleti pályaudvar. A községen halad át a Budapesttől Monorig közlekedő autóbuszjárat, mely számos helyen megáll. Gyömrővel, Ecserrel és Mendével közvetlen vasúti és autóbusz-kapcsolatban áll. Pécelre és Üllőre nincs közvetlen eljutási lehetőség. Nyugati oldalán a Barátság I., délkeleti oldalán a Barátság II. kőolaj- és a Testvériség földgázvezeték halad. Az Ecser és Maglód közötti keskeny völgyben halad az M0-ás budapesti körgyűrű.

Története 

Evangélikus templom

Maglód nevét először 1200 körül Anonymus említette elbeszélésében, ki szerint a honfoglalók hetedik vezérének, Téténynek az unokái voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség származott.

„..egy árkon Pyspuke felé halad, annak régi határjeléig és dél felé Maglód határjeléig, amely Pechul-tul választja el”

– idézet

A Gyulazombor nemzetség Pest megyei szálláshelyei ismertek, és valószínű, hogy a falu névadója a nemzetség Maglód nevű leszármazottja lehetett.

1344-ben mint királyi embert Maglódi Domokost említette egy oklevél.

A 14. században a Kátai és a Bodonyi családok birtoka. A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett. A falut 1710 után telepítették be újra, elsősorban Nógrádból érkezett szlovák jobbágyokkal. A 18. században a Fáy és Ráday családok birtokolják.
A község legérdekesebb irodalomtörténeti eseménye, hogy itt ismerték meg egymást Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István, melyre az Ófaluban tábla emlékeztet.

Maglód ma  

• A 20. század második felében a község dinamikus fejlődésnek indult, elsősorban a nyaralósi és klenovai részen épültek új házak. Ma több mint 10 ezren lakják, lakóinak nagy része Budapesten dolgozik. A 90-es években kiépült a víz-, telefon-, gáz- és csatornahálózat, az elmúlt években számos utca kapott aszfaltburkolatot.
• 2007. július 1-jén városi rangot kapott.
• A lakosság nemzetiségi összetétele: 98% magyar, 1,5% szlovák, 0,5% egyéb (cigány, német, román)
• Vallási hovatartozást tekintve: katolikus 43%, evangélikus 18%, református 13%, egyéb vagy nem ismert 26%
• Középfokú végzettséggel a lakosság 33%-a, felsőfokú végzettséggel 7,8%-a rendelkezik (2001)

Nevezetességei  

• Evangélikus templom – későbarokk, kereszt alaprajzú, torony nélkül
• Wodianer-kastély – 1870-ben, klasszicizáló stílusban épült kúria
• A gyömrői gyilkosságok emlékparkja – Az 1945-ben kivégzett áldozatok emlékére
• Petőfi-emléktábla
• Petőfi-szobor
• Trianon-emlékmű és országzászló

Híres személyiségek ]

• itt született Szeberényi Lajos (1820-1875) költő, teológiatanár
• itt járt általános iskolába Domján Edit (1932-1972) színésznő
• itt ismerkedtek meg Petőfi Sándor szülei Petrovics István és Hrúz Mária
• itt él Kovácsovics Fruzsina (1988. december 11.) előadóművész

Testvérközségek  

• Lövéte, Románia
• Vámosladány, Szlovákia